xoxo Pankus
Reggel vidáman ébredtem, az se zavart hogy úgy nézek ki mint valami rémisztgető a külsőm alapján.
Gyorsan varázsoltam magamnak valami emberi külsőt és már szaladtam is le a konyhába mert majd kilyukadt a gyomrom az éhségtől.
Nem meglepő módon Niallt és Hopeot már a helyszínen találtam meg, ahol már a képükbe tömtèk a kaját.Leültem az öcsém mellè és én is velük tartottam az ételek elfogyasztásában.
Később csöngettek.Mondtam a többieknek hogy én majd megnézem hogy ki az.
Amikor kinyitottam az ajtót és megláttam ki az, a gyomromban lèvő összes pillangó elkezdett vadul csapkodni.Liam mosolygós arcát pillantottam meg.Ezután közelebb jött hozzám és egy gyengéd csókot lehelt ajkamra.Abban a minutumban úgy èreztem hogy most tényleg, igazán szerelmes vagyok.Az addigi kapcsolataim nem igazán sikerültek valami túl mesébe illőbe.Vagy egy szörnyű szakítással, ahol majdnem kitéptük egymás haját vagy a szemèt pasi megcsalttal lett vége minden kapcsolatomnak.De most úgy èreztem ez más, Liam sokkal.......sokkal jobban megérdemli a szerelmemet mint a többi fickó akivel eddig jártam.
-Szia hercegnő, hogy aludtál?-kérdezte egy aranyos mosoly kiséretében.
-Köszönöm jól és te?-füllentettem és érdeklődtem.
-Én is, arra gondoltam hogy ma elmehetnénk hozzám és az egész napot együtt tölthetnénk.-ajánlotta fel miközben egy kicsit elpirultam.Mivel ez volt az első alkalom hogy úgy igazán kettesben lehettünk. Természetesen bele egyeztem a dologba.Gyorsan berohantam a lakásba, felsiettem az emeletre a Táskámért és elbúcsúztam a két fontos embertől akiket nagyon szeretek, ők mèg mindig a konyhában ügyködtek.
-Ez már hivatalos hogy együtt jártok?-kérdezte Hope.Egy bólintással és egy hatalmas vigyorral válaszoltam majd elindultam a kijárat felè.Közbe hallottam hogy Niall morog, pedig ezzel semmire sem fog menni, bele kellett törődnie, hogy Liammel járok.
Szóval sikeresen kijutottam a házból és rögtön Liamhez lèptem.Kedvesen kinyitotta nekem a kocsija ajtaját, majd a járművet megkerülve beült ő is mellèm.
Egy bő fèl órás út után megérkeztünk a lakásához.Csak egy "hű" tudta elhagyni a számat és szinte nyitott szájjal kézen fogva húzzott be a csodaszép házba.
-Üdvözlöm a világ legszebb barátnőjét szerény hajlékomban!-mondta amin én egy kicsit elpirultam.Úgy döntöttem hogy egy csókkal válaszolok.Szóval közelebb lèptem hozzá és egy gyengéd csókot leheltem ajkaira.
-Ezt miért kaptam?-érdeklődött.
-Azért mert szeretlek.-válaszoltam miközben arcomat ismét elöntötte a pír.
-Én is szeretlek.-ezután már ő csókolt meg egy kicsit bátrabban.
Màr csak, arra eszméltem, hogy már elég későre jár az idő, mivel teljesen besötétedett.Megkértem Liammet, hogy vigyen haza.
Otthon az ajtóban megálltunk, láttam hogy Liam valamit szeretne mondni, így fürkésző tekintettel néztem rá.Szerintem észrevette hogy milyen furcsán nézek rá, ezèrt hozzá kezdett mondanivalójához.
-Catnis figyelj! Arra gondoltam hogy holnap bejelenthetnénk a többieknek is hogy együtt vagyunk, mit szólsz hozzá?-kérdezte kissé félénken, mint ha attól félt volna hogy nemet mondok.
-Ez nagyon jó ötlet, és mire gondoltál?-kiváncsiskodtam hisz, csak a mi kapcsolatunkat akartuk bejelenteni.
-Az lenne az ötletem, hogy holnap délelött összeüthetnénk valami ebèdet mindenkinek és ha tele vagyunk már akkor elmondjuk mindenkinek.-gondolkoztam azon amit mondott és végül megállapítottam hogy ez így tökéletes lenne hogy evés után elmondjuk a mi kis titkunkat, vagyis a Liam, Niall, Hope és az Én titkomat.Szóval bele is egyeztem, de szembejutott valami.
-Liam ugye Elenor és Perrie is jön?-kérdeztem mivel nekem elég furcsa lenne és kínos hogy csak mi Hope-pal vagyunk a fiúkkal mint a barátnőik és közben Louis és Zayn szívük választottjaik meg nincsenek velünk.
-Olyan kedves vagy hogy rájuk is gondolsz pedig mèg nem is ismered őket.-mondta mosolyogva.
-Szóval jöhetnek?-néztem kérdően rá.
-Természetesen.-válaszolt.
Megkönnyebbültem.Megbeszéltük Liammal hogy én szólok Niallnek és Hopenak, ő pedig a többieknek.Ezután leültünk a kertben és kb. fél óráig beszélgettünk, majd egy búcsú csókot adott ajkaimra.
A szerelmes párocskával közöltem a másnapi tervet.Hope nagyon örült, de Niallnek mèg mindig nem sikerült feldolgozni hogy Liammel járok, így elhatároztam hogy beszèlek vele.
-Niall beszelhetnénk?-kérdeztem.Ő csak egy fej bólintással válaszolt és a terasz felè vettük az irányt.
-Figyelj Catnis, sajnálom hogy így viselkedek mostanában de remélem megérted hogy nehezen tudom feldolgozni azt hogy az egyik legjobb barátom és a nővérem együtt jár és kérlek bocsájts meg nekem.-mondta.
-Persze hogy megbocsájtok neked, csak tudod nagyon rosszul esik ez a viselkedésed amit a Liammel való kapcsolatunk iránt mutatsz.-fejeztem ki magam.Ezután szorosan megöleltük egymást.
Másnap reggel nem tudom miért de nagyon furcsa előrzetem volt.Próbáltam elhessegetni ezt az érzést de nem sikerült.Végül is sikerült elkészülnöm, valami nem túl hétköznapi szerelést vettem fel és egy kis halvány sminket varázsoltam magamra, a hajamat meg gyorsan kifésültem és leengedve hagytam.
Gyorsan lesiettem a konyhába hogy ne üres gyomorral induljak el.Niall és Hope csodálkoztam mèg nem voltak lent, gondoltam nem zavarom őket mèg biztos aludnak, így köszönés nélkül elindultam.
Amikor megérkeztem Liam házához ő magát is ott találtam.
-Szia Drágám.-mondta.
-Szia-köszöntem én is és egy rövid csókot nyomtam ajkára, majd megkérdeztem-, mit keresel kint?
-Csak tégedet vártalak, na gyere menjünk be!-mondta majd kézen fogva bevezetett a házba.
Már kész voltunk az ebèddel, már csak a többiekre vártunk.Aztán egy pár percel később csöngetést hallottunk.Liam indult kinyitni az ajtót.Hope és Niall volt az majd egy 10 percel kèsőbb Elenor, Perrie, Louis és Zayn is megérkezett.Már majdnem teljes volt a csapat, már csak Harry hiányzott.
Ameddig vártuk a gödörkèt leültünk a kanapéra beszélgetni.Mivel mèg nem ismertem Elenort és Perriet és ők se ismertek engem bemutatkoztunk egymásnak.Mindkettő nagyon szimpatikus lánynak tűnt mondom ezt amikor vagy negyed órája ismertem őket.Egy csengetést hallottunk, Liam rohant kinyitni az ajtót majd pár másodpercel kèsőbb Harryvel együtt jött vissza.
Miután befejeztük az evést Liam a fülembe súgta hogy "itt az idő" és felállt.
-Figyeljetek kicsit! Szeretnèk valamit bejelenteni nektek.-mondta, majd egy kis hatás szünet után újra elkezdte-én és Catnis együtt vagyunk.-ezután a mondat után megragadta a kezemet, felhúzott magához és megcsókolt.Mindenki tapsolni kezdett, csak egyedül Harry arcán láttam szomorúságot.Ezután Harry felállt és elindult a kijárat felè.Fogalmam se volt hogy mi baja lehet de késztetést èreztem arra hogy utána menjek.
-Harry várj! Miért rohantál el?-kiáltottam utána.
-Csak eszembe jutott hogy valami fontos dolgot el kell hogy intézzek.-válaszolt a kérdésemre.
-Tudod nagyon rosszul hazudsz.Mond el kérlek!-szinte már könyörgőre fogtam a dolgot mert nem tudtam elképzelni mi az a dolog amiért el kellett szaladnia.
-Catnis inkább hagyjuk, ezt a dolgot lehet hogy sose leszek képes elmondani neked.-mondta, majd elment.
Két héttel kèsőbb*
Annyira elbizonytalanodtam, legfőbb képpen az érzéseimben.Azok a gondolatok járták át a fejem hogy Liam szégyel engem mivel sose mutatkoztunk együtt nyilvános helyen, mindig csak az ő lakásába voltunk vagy éppen a mi lakásunkban, sőt a médiával és a rajongókkal sem közölte hogy együtt vagyunk, pedig állítólag szeret.Ezen kívül szinte semmi nem történt.Azóta hogy elrohant nem beszèltünk egymással, legfeljebb köszöntünk egymásnak, de azonkívül tényleg semmi, totál keresztül nézett rajtam amikor találkoztunk.
Egy nap a fiúknak koncertjük volt a városba és azután egy interjú.Aznapra azt terveztem hogy ne unatkozzak, áthívtam Faithet, Dit, Caseyt hozzánk hogy csináljunk valamit együtt és persze Hope-pal.
Istenien telt az idő.Ami után jól kiszórakoztuk magunkat leültünk a kanapèra és bekapcsoltuk a TV-t. Valami jó műsor után kutakodtunk közben pedig Di és Casey fogdosták a párnákat mert Niall feje vagy valamilyen testrésze érintette azokat, majd megálltunk egy csatornánál mert éppen a fiúk interjúja ment élőben. Próbáltunk figyelni de az iker pár elkezdett sikítozni amikor meglátták a fiúkat.Az interjús fickó kérdezgette őket erről-arról, majd rá tért a csaj témára.Louis elmondta hogy mèg mindig együtt vannak a barátnőjével és ugyan így tett Zayn és Niall is. Harry elmondta hogy ő mèg mindig a szinglik táborát erősíti és aztán jött Liam.
-És veled mi a helyzet Liam?-kérdezte az interjús fickó.
-Én csak azt tudom mondani amit Harry mondott.-teljesen elsápadtam a válaszán.Minden kételkedésem teljesen jogos volt.Teljesen megtiportnak èreztem magam, mintha rugdosnának.Ezután gyorsan felálltam a helyemről és szaladni kezdtem egyenesen Liam lakásához.
Amikor oda értem mèg nem volt ott így vártam.Nem is kellett túl sokat kb.10 percet.
-Szia, mit keresel itt ilyenkor?-kérdezte.
-Azt keresek itt ilyenkor hogy láttam az interjútokat.-jelentettem ki.
-Figyelj Catnis.....-kezdte mondatát.
-Nem, te figyelj ide rám! Már 1-2 hete érzem azt hogy szégyelsz engem, meg nem akarod hogy tudja a barátaidon kívül bárki is hogy együtt vagyunk és nekem ne gyere azzal a dumával hogy csak a te érdekedben tettem, mert az nem lenne igaz, ugyan is a saját érdekedben tetted.Tudod mit? Inkább szakítsunk.-mondtam miközben már a sírás kerülgetett. Ezután elszaladtam, nem tudtam tovább a közelében maradni és már a zokogás is kitört belőlem.
Már vagy 1 órája hogy sétáltam a sötét utcákon amikor láttam egy elég rossz állapotban lèvő embert kijönni egy szórakozó helyről.Egy ideig botorkált majd hirtelen össze esett.Gyorsan oda rohantam hozzá, közben letöröltem könnyeimet és csak akkor vettem észre hogy ki is az.Harry volt. Elkezdtem pofozgatni hogy térjen magához és úgy tűnt sikerült felkeltenem.
-Catnis?-kérdezte mèly rekedtes hangján.
-Igen, na gyere most haza viszlek.-mondtam és segítettem neki felállni.
Kerestünk egy taxit.Miután a házához értünk oda sétáltunk az ajtóhoz. A kulcsot próbálta beleerőszakolni a lyukba. Nem bírtam továbbnézni a szenvedését így segítettem neki.Felkisértem az emeletre, a szobájába. Amíg ő elkészült a fürdőben, körülnéztem a szobájában.Egy pár percel kèsőbb Harry visszajött a szobába és befeküdt hatalmas ágyába.
-Na én most már megyek, szia.-köszöntem el.
-Catnis nem maradnál itt ma este?-ragadta meg a kezem.
-Rendben.-válaszoltam.
Kèrtem Harrytől egy pólót hogy valamiben aludjak és elmentem letusolni.
Miután kèsz lettem írtam Niallnek egy gyors üzit hogy mi van velem és hogy ne aggódjon miattam mert biztos elmondta Hope neki az eseményeket.Ezután befeküdtem Harry mellè és megszólalt.
-Catnis el kell mondanom valamit.-felültünk mindketten és ő egyenesen a szemembe nézett zöld íriszével.
-És mit?-érdeklődtem.
-Már nem bírom tovább magamba folytani az érzéseimet.Amikor megláttalak itt Londonban miután eltüntèlémegvilágosult bennem hogy mit érzek irántad. És tudod mit èreztem akkor amikor megtudtam hogy Liammel jársz?-már épp válaszolni akartam de folytatta-Azt hogy soha nem mondhatom ki neked azt a szót hogy szeretlek és sose leszel az enyém.
Ezután a mondata után közelebb jött hozzám és én automatikusan hátra hőköltem. Két karja közt voltam amivel magát támasztotta.A gyönyörű szemével engem fürkészett hogy vajon csinálok-e valamit és ezután megszólalt.
-Te vagy életem értelme.-mondta és.................
4 megjegyzés:
Sok helyesírási hiba..
Köszönöm hogy szóltál, igyekszem majd kijavítani.
Bocsiiiiikaaaa :(( De nekem olyan sablon az egész sztori :(( Nem jön be :(( De ez az én véleményem,ne keseredj el :))
Lehet van akinek tetszik s alapból is kell a negatív véleményeket fogadni ;)
Sok sikert :))
xxx R
Köszönöm a véleményed hisz nem mindenkinek nyerheti el a tetszését. Nekem is alapból az jönne le hogy túl sablon ha nem tudnám a folytatást. És ne izgulj nem keserített el, egyet értek veled és ezért is gondoltam hogy új történetbe kezdek.
Megjegyzés küldése