9.rész-Meglepetések

Íme a 9.rész. Ezt a részt a legjobb barátommal készítettem Sophiával. Sokat segített az új rész megírásában. Remélem épp úgy tetszik nektek mint nekem! Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást!
xoxo Pankus

-Tina?-kérdeztem.
-Catnisssss.-mondta visítozó hangon majd a nyakamba ugrott. Nem értettem semmit, hisz elméletileg ki nem állhat. Nem tudtam hogy pontosan mi is legyen a reakcióm ezért vissza öleltem.

-Tina te mit csinálsz itt?-nem értettem a hirtelen felbukkanását.
-Hát csak jöttem meglátogatni a testvérem.-e mondat hallatán mindenkinek le esett az álla.Niallnek, Hopenak és Harrynek azért mert fogalmuk sem volt hogy van egy másik testvérem.Hát igen ezt a kis tényt mindenkivel "elfelejtettem" közölni. Én meg azért lepődtem meg mert a testvérének hívott és álítólag miattam jött ide.De egyáltalán hogy tudta meg hogy itt lakok? Mindegy.

-Na én azt hiszem most megyek.-próbált lelépni Harry, mivel gondolom nem szeretett volna belekeveredni, de nem hagytam menekülni.
-Ááá, ugyan már csak most érkeztél, nyere be egy kicsit!-mondtam. Ezután próbáltam beinvitálni őket. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni Harryt de ha Tina eltűnik (vagyis remélem hogy el fog) akkor Niallel és Hope-pal szembe kell néznem.

Szóval sikeresen bejutottunk a lakásba és a nappali felé vettük az irányt. Tinát és Harryt megkínáltam innivalóval. És ezután Niall belekezdett a beszédébe vagy is elkezdett faggatózni. Tina természetesen csupa szép dolgokat mesélt. A többiekkel elhitette, hogy ő vitt fényt a szürke napjaimba.Mit is vártam? Maradt az a kétszínű dög.

Hát jól elvoltunk, vagy is inkább Harry és Tina. Láttátok volna hogy flörtöltek egymással. Komolyan mondom már kényelmetlenül éreztem magam abban a lakásba ahol éltem. na jó nem is ecsetelem tovább, hogy milyen undorító volt.Aztán    nagy nehezen észrevették, hogy már elég későre jár és elindultak útjukra.

Ami ezek után történt arra nem számítottam.
Tina a kapunk előtt egy csókot nyomott Harry ajkaira. Az ütő is megállt bennem.
Eközben gonoszan a szemeimbe nézett,undorodtam..
Hope mint megmentő úgy lépett oda s "szedte szét" őket.
- Késő van gyerekek. - legyintett majd mellém lépett.
Tina szemei szikrát szórtak de nyájasan köszönt el Harrytől s mosolyogva lépett elénk.
- Tudom miben sántikáltok de nem fogom annyiban hagyni ezt! - rázta meg a mutatóujját
- Ugyan. Mi mit terveznénk ellened. - vontam fel a szemöldökömet.
- Nem hagyom hogy te! - mutatott rám - S ez a taknyos! - intett Hope felé - Elválasszatok Harrytől. - hisztériázott.
- Úristen. Nem is jártok. - rökönyödött meg Hope.
- Hm..idő kérdése kislány. - dobta át a válla fölött szőke loboncát s elviharzott a sötétségbe
A meglepődötségtől meg sem tudtunk szólalni,de ez jobb volt így.
Mérhetetlenül fájt az hogy Harry és Tina esetleg egyszer egy párt fognak alkotni.Az érzés mardosta a szívemet. SZERETEM Harryt erre igazán most jöttem rá..

A legjobban az foglalkoztatott, hogy Harry múlt éjjszaka komolyan gondolta-e azt amit mondott. Arról ábrándoztam, hogy kölcsönösek az érzéseink Harryvel, de ez láthatólag nem így volt.

Nagy nehezen de álomba szenvedtem magamat..

***

Reggel csak a tegnapi dolgok jártak a fejemben. Az ahogy Tina és Harry csókolóztak. Ott, szivesen, helyben felpofoztam folna azt a cafkák. Hogy lehet így rámászni valakire, ilyen rövid ismertség után? Beszélnem kellett Harryvel; meg kellett tudnia hogy Tina csak kihasználná és azt is tudnia kellett hogy visszavonhatlanul beleszerettem.

Míg azok a képek lebegtek elöttem, hogy Tina és Harry smárolnak el is ment az étvágyam, pedig aki ismer az tudja, hogy nagyon is imádok enni.
Így hamar el is köszöntem Nialltől és Hopetól.
Rohantam ahogyan tudtam,s így kb. 15 perc alatt ott is lehettem nála.
Rátapadtam a csengőre és vártam.
Motoszkálást hallottam bentről és kattant a zár,a göndörke nyitott ajtót.
- Szia. - mosolyogtam rá halványan.
- Catnis? Gyere be. - mondta és ellépett az ajtótól.
Betotyogtam s a nappaliba mentem.
- Beszélnünk kell Harry. - mondtam.
- Mond.- ült le.
Sóhajtottam egy nagyot s belekezdtem.
- Harry,Tina csak ki akar használni,téged. Tudom,ismerem mindig is erre kell neki egy srác. És én ezt nem hagyhatom,meg kell akadályoznom. Ez még nem minden..tudod Harry,emlékszel arra mi történt aznap este amikor lerészegedtél? -hadartam.
- Tisztán..s így gondolom. - mondta s láttam hogy zöld szemei csak úgy csillogtak.
- Én is szeretlek téged Harry. - motyogtam de tudtam hogy értette mert szélesen mosolygott.
Elém lépett s megfogta a kezeimet.
- Catnis! Lennél a barátnőm? - kérdezte.
- Igen. - mosolyogtam rá.
Lágyan csókolt meg,pont ahogy ennek lennie kellett.