Vége a blognak!!

Hát kedves olvasók sajnálattal közlöm veletek,hogy ezt a blogomat nem folytatom. Igazából különösebb hozzá fűzni valóm nincs ehez az egészhez csak annyit, hogy a történet már én nekem nem tetszett, úgyhogy azon sem csodálkozok, hogy nektek sem tesszik. Remélem azért velem maradtok! Úgyhogy ezt a blogot befejezettlenné teszem.


További blogjaimat itt találhatjátok meg.

10.rész-Változás

 Sziasztok! Meghoztam a 10 részt. Bocsánat, hogy ennyit késtem és fogok, hisz két blogot  írok egyszerre, úgy hogy valószínűleg mostanában 2 hetente hozom a részeket.De nem igérek semmit. 
Ui:Sajnálom, hogy ilyen rövid lett. Legközelebb próbálok hosszabbatt írni.
xoxo Pankus

Lágy csókunk után lassan elszakadtunk egymástól. Homlokomat az övének támasztottam. Ezután feltettem a kérdést ami  már foglalkoztatott.

-Harry mért csókoltad meg Tinát?
-Mert féltékennyé akartalak tenni.-felelte egyszerűen.
-Hogy lehettem ilyen hülye?-gondolkoztam hangosan.
-Ezt mire érted?-nézet a szemembe.
-Arra, hogy nem vettem észre,ezt..ami körülöttem forog,azaz téged.-magyaráztam lelkesen.
***
Az egész napot Harryvel töltöttem,sőt Hope és Niall is átjött akik gratuláltak.
-Hope! Menjünk már el sétálni!-kérleltem barátnőmet.
-Rendben, menjünk.-egyezett bele. Egy kicsit furán nézett rám, nem értette hogy jött ilyen hamar ez az ötlet. Szerintem Harry és Niall sem értette.

Már egy ideje sétálgattunk Hope-pal az utcákon amikor hirtelen megállt és szembefordított magával.

-Catnis! Na álljunk meg! Mi ez az egész? Elősször is miért nem mondtad el, hogy van egy testvéred Niall-ön és Greg-en kívül?-faggatózott.
-Ő nem a testvérem csak a mostoha, de nem érdemli meg hogy akárhogyan a testvér jelzőt illessem rá.-akadtam ki.
-Miért utálod őt?-érdeklődött.
-Ez még kérdés? Többek között ő tette tönkre az életem. Úgy bánt velem mint egy kutyával, nem úgy mint egy testvérrel. És nézd. Most azt az embert akarja elvenni akit szeretek. Még akkor is árt nekem amikor nem is tudja.-mondtam már szinte zokogva. Nem mondott semmit csak magához ölelt nyugtatás képen.

-Én haza megyek, te menj vissza nyugod Niallhöz és Harryhez. Nem akarlak titeket lelombozni a szomorú arcommal és mond meg nekik, hogy sajnálom.-mondtam.
-Biztos ne menjek veled haza?-érdeklődött.
-Biztos.-ezután megölelt és ellentétes írányban távoztunk a helyszínről.
***
Miután haza értem rögtön a konyha felé vettem az írányt mert nagyon éhes voltam. Amikor benéztem a hűtőbe egy csomó mirelit pizzát találtam. Úgy dötöttem, hogy megeszek egyet Niall csak nem szedi le érte a fejem.(Ja és Hope.)

Miután készen lett a pizza, bevonultan a nappaliba és TV nézés közben elfogyasztottam. Nagyon unalmas műsorok mentek a TV-ben így úgy döntöttem nem kínzom magam, így felmentem a szobámba és kiterültem a jó meleg paplanon. Már egy ideje csak feküdtem és eszembe jutottak a ma történtek. Nehezen tudtam felfogni, hogy az napi eseményeimbe az is beletartozott, hogy Harry Styles megkért (igen engem), arra hogy legyek a barátnője. De aztán eszembe jutott Tina és a mosoly rögtön eltünt az arcomról amit korábban magamra varázsoltam. Miért tünt fel? Hogy tönkre tegye az életem? A könnyek utat  törtek maguknak és könnyedén folytak le végig az arcomon.

Már pirosra sírt szemekkel arra eszméltem, hogy valaki kopog az ajtómon......

DÍJ 1#

Sziasztok! Képzeljétek megkaptam a Bloggeres első díjamat. Köszönöm szépen Mia Harris,imádlak téged. Még egyszer köszönöm!♥♡♥

11 dolog magamról:

1.Kedvenc színem a zöld.

2.Már voltam Angliában.

3.Barna a hajam.

4.Kékes zöld a szemem.

5.Van egy hugom.

6.Imádok rajzolni és festeni.

7.Én vagyok a legmagasabb az iskolámban.

8.Van két hörcsögöm és két kutyám.

9.Imádok enni.

10.Szeretem a zenét és azt hallgatni.

11.Próbáltam zongorán és gitáron játszani.

11 válasz a kérdésre:

1.Kedvenc bandád/énekesed.

-One Direction, Demi Lovato

2.Hány éves vagy?

-13 éves,pár hónap múlva 14.

3.Kedvenc dalod.

-Oasis:Wanderwall

4.Miért kezdtél el blogot írni?

-Mert korábban is olvastam blogokat és meg akartam tudni milyen érzés az amikor szeretik az írásodat és persze a legjobb barátom bíztatására kezdtem bele.

5.Mióta írsz?

-Hát az az igazság hogy pontosan nem emlékszem rá; kb. úgy 3 éve.

6.Hova szeretnél el jutni az életben?(külföld)

-Dubai(és lehet hogy el is jutok ha majd betöltöm a 18-at)

7.Mi akarsz lenni ha nagy leszel?

-Felnőtt

8.Mit imádsz a legjobban az életben?

-Hogy sok kaját tudok enni.

9.Melyik a kedvenc blogod?

-Huh nagyon sok kedvenc blogom van.Nem csak egy így nem sorolom őket.

10.Ki a példaképed?

-Demi Lovato és Cher Lloyd

11.Kivé változnál, ha megtehetnéd egy napig és miért?

-A nagypapámmá, mert egész nap lazíthat és megcsinálják neki a kaját. Egész nap élvezi a nyugdíjas éveit.

11 kérdésem a jelöltekhez:

1.Hány éves vagy?

2.Miért szeretsz írni?

3.Melyik híreséggel találkoznál a legszivesebben?

4.Mi a kedvenc színed?

5.Voltál már külföldön? Ha igen hol?
6.Ki a kedvenc énekesed/együttesed?
7.Ki tudja rólad, hogy írsz?
8.Kedvenc kajád?
9.Ki a kedvenc szereplőd a történetedből?
10.Mitől félsz a legjobban?
11.Sok időt szánsz egy rész megírására?

Tovább küldeném:

1.
-My Dream
http://everlastinglovea.blogspot.hu/?m=1
2.
-Face the Sun
http://facethesun-szilvi.blogspot.hu/?m=1
3.
-You and I-we don't wanna be like them...
http://xfactorgavemehappiness.blogspot.hu/?m=1
4.
-Laters Baby
http://latersbaaby.blogspot.hu/?m=1
5.
-The Day
http://onthatniiight.blogspot.hu/?m=1
6.
-1D Story
http://vigyor1d.blogspot.hu/?m=1
7.
-Niall The Vampire
http://niallthevampire.blogspot.hu/?m=1
8.
-A Styles Ikrek
http://stylesikrek.blogspot.hu/?m=1
9.
-Oregon
http://oregonss.blogspot.hu/?m=1
10.
-Shadow
http://shadowfanfictionhu.blogspot.hu/?m=1
11.
-My world is like nobody else's
http://harryzayn1d.blogspot.hu/?m=1

Új blog!

Sziasztok!

Mint látjátok most nem résszel jöttem, ha nem be szeretném jelenteni, hogy belekezdtem egy másik blogba. Szóval remélem az a blogom is tetszeni fog. Természetesen ezt a blogot is folytatom.
További jó olvasást.



Without Sunsine

9.rész-Meglepetések

Íme a 9.rész. Ezt a részt a legjobb barátommal készítettem Sophiával. Sokat segített az új rész megírásában. Remélem épp úgy tetszik nektek mint nekem! Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást!
xoxo Pankus

-Tina?-kérdeztem.
-Catnisssss.-mondta visítozó hangon majd a nyakamba ugrott. Nem értettem semmit, hisz elméletileg ki nem állhat. Nem tudtam hogy pontosan mi is legyen a reakcióm ezért vissza öleltem.

-Tina te mit csinálsz itt?-nem értettem a hirtelen felbukkanását.
-Hát csak jöttem meglátogatni a testvérem.-e mondat hallatán mindenkinek le esett az álla.Niallnek, Hopenak és Harrynek azért mert fogalmuk sem volt hogy van egy másik testvérem.Hát igen ezt a kis tényt mindenkivel "elfelejtettem" közölni. Én meg azért lepődtem meg mert a testvérének hívott és álítólag miattam jött ide.De egyáltalán hogy tudta meg hogy itt lakok? Mindegy.

-Na én azt hiszem most megyek.-próbált lelépni Harry, mivel gondolom nem szeretett volna belekeveredni, de nem hagytam menekülni.
-Ááá, ugyan már csak most érkeztél, nyere be egy kicsit!-mondtam. Ezután próbáltam beinvitálni őket. Nem akartam kellemetlen helyzetbe hozni Harryt de ha Tina eltűnik (vagyis remélem hogy el fog) akkor Niallel és Hope-pal szembe kell néznem.

Szóval sikeresen bejutottunk a lakásba és a nappali felé vettük az irányt. Tinát és Harryt megkínáltam innivalóval. És ezután Niall belekezdett a beszédébe vagy is elkezdett faggatózni. Tina természetesen csupa szép dolgokat mesélt. A többiekkel elhitette, hogy ő vitt fényt a szürke napjaimba.Mit is vártam? Maradt az a kétszínű dög.

Hát jól elvoltunk, vagy is inkább Harry és Tina. Láttátok volna hogy flörtöltek egymással. Komolyan mondom már kényelmetlenül éreztem magam abban a lakásba ahol éltem. na jó nem is ecsetelem tovább, hogy milyen undorító volt.Aztán    nagy nehezen észrevették, hogy már elég későre jár és elindultak útjukra.

Ami ezek után történt arra nem számítottam.
Tina a kapunk előtt egy csókot nyomott Harry ajkaira. Az ütő is megállt bennem.
Eközben gonoszan a szemeimbe nézett,undorodtam..
Hope mint megmentő úgy lépett oda s "szedte szét" őket.
- Késő van gyerekek. - legyintett majd mellém lépett.
Tina szemei szikrát szórtak de nyájasan köszönt el Harrytől s mosolyogva lépett elénk.
- Tudom miben sántikáltok de nem fogom annyiban hagyni ezt! - rázta meg a mutatóujját
- Ugyan. Mi mit terveznénk ellened. - vontam fel a szemöldökömet.
- Nem hagyom hogy te! - mutatott rám - S ez a taknyos! - intett Hope felé - Elválasszatok Harrytől. - hisztériázott.
- Úristen. Nem is jártok. - rökönyödött meg Hope.
- Hm..idő kérdése kislány. - dobta át a válla fölött szőke loboncát s elviharzott a sötétségbe
A meglepődötségtől meg sem tudtunk szólalni,de ez jobb volt így.
Mérhetetlenül fájt az hogy Harry és Tina esetleg egyszer egy párt fognak alkotni.Az érzés mardosta a szívemet. SZERETEM Harryt erre igazán most jöttem rá..

A legjobban az foglalkoztatott, hogy Harry múlt éjjszaka komolyan gondolta-e azt amit mondott. Arról ábrándoztam, hogy kölcsönösek az érzéseink Harryvel, de ez láthatólag nem így volt.

Nagy nehezen de álomba szenvedtem magamat..

***

Reggel csak a tegnapi dolgok jártak a fejemben. Az ahogy Tina és Harry csókolóztak. Ott, szivesen, helyben felpofoztam folna azt a cafkák. Hogy lehet így rámászni valakire, ilyen rövid ismertség után? Beszélnem kellett Harryvel; meg kellett tudnia hogy Tina csak kihasználná és azt is tudnia kellett hogy visszavonhatlanul beleszerettem.

Míg azok a képek lebegtek elöttem, hogy Tina és Harry smárolnak el is ment az étvágyam, pedig aki ismer az tudja, hogy nagyon is imádok enni.
Így hamar el is köszöntem Nialltől és Hopetól.
Rohantam ahogyan tudtam,s így kb. 15 perc alatt ott is lehettem nála.
Rátapadtam a csengőre és vártam.
Motoszkálást hallottam bentről és kattant a zár,a göndörke nyitott ajtót.
- Szia. - mosolyogtam rá halványan.
- Catnis? Gyere be. - mondta és ellépett az ajtótól.
Betotyogtam s a nappaliba mentem.
- Beszélnünk kell Harry. - mondtam.
- Mond.- ült le.
Sóhajtottam egy nagyot s belekezdtem.
- Harry,Tina csak ki akar használni,téged. Tudom,ismerem mindig is erre kell neki egy srác. És én ezt nem hagyhatom,meg kell akadályoznom. Ez még nem minden..tudod Harry,emlékszel arra mi történt aznap este amikor lerészegedtél? -hadartam.
- Tisztán..s így gondolom. - mondta s láttam hogy zöld szemei csak úgy csillogtak.
- Én is szeretlek téged Harry. - motyogtam de tudtam hogy értette mert szélesen mosolygott.
Elém lépett s megfogta a kezeimet.
- Catnis! Lennél a barátnőm? - kérdezte.
- Igen. - mosolyogtam rá.
Lágyan csókolt meg,pont ahogy ennek lennie kellett.

8.rèsz-Felfordulás

Kedves olvasòk sajnálom hogy egy ideje nem raktam fel új rèszt de nem volt nagyon ötletem hozzá. Szerintem nem sikerült valami jóra. Egyébként még annyit hogy nem lett annyira hosszú. Remélem azért tetszik nektek. Na nem húzom tovább az időt, itt a vadonatúj rész. Jó olvasást mindenkinek!!
xoxo Pankus

-Te vagy életem értelme.-mondta és közelebb hajolt hozzám hogy megcsókoljon. Sikerült is volna neki ha nem
tolom el magamtól. Fogalmam sincs miért tettem ezt, pedig jobban vágytam a csókjára,  mint bármi másra.

-Harry kérlek ne! Tudom, hogy sokat ittál és csak az alkohol beszél belőled! Nem szeretném ha így menne tönkre a barátságunk, de te holnap tudom hogy nem  fogsz emlékezni semmire, ahogy erre a beszélgetésre sem.Inkább aludjunk jó?-mondtam.Szerintem ereje és kedve se lett volna ahhoz hogy vitázzon velem így csak egy fejbólintással válaszolt. Ezután már csak arra emlékszem hogy mindketten oldalra fordultunk egymásnak háttal és hogy valahogy sikerült elaludnom.

Reggel amikor felébredtem és láttam hogy Harry még javában alszik. Gyorsan elmentem a fürdőbe rendbe szedni magamat, majd úgy döntetem, hogy nem ébresztem fel Harryt, inkább elindultam köszönés nélkül.

Már egy ideje szédelegtem az utcákon, amikor eszembe jutottak a tegnap történtek. Egy nagy űr keletkezett bennem. Egyre csak cikáztak bennem a gondolatok, ekkor már nem bírtam az érzelmeimmel és ki tört belőlem a zokogás. Annyira figyelmetlen voltam, hogy véletlenül bele szaladtam egy épp arra sétáló szerelmes párba. Mindhárman a földön találtuk magunkat.

-Jaj, elnézést, nagyon sajnálom csak más járt az eszemben.-szipogtam miközben törölgettem könnyes szemeimet.
-Nincs semmi baj. Én Ava vagyok és ő a barátom Jess.-mutatkozott be egy kedves lány.
-Sziasztok én Catnis vagyok, még egyszer bocsánat amiért nektek mentem.-kértem bocsánatot megint.
-Hé, te miért sírsz?-kérdezte Jess.
-Ááá, hosszú történet.-jelentettem ki.

Ezután beültünk hárman egy kávézóba, majd egy jó darabig sétálgattunk. Igazán kedves emberek, mondhatni barátok lettünk.

Már sötétedett így inkább elbúcsúztam tőlünk mert Niall és Hope betegre aggódhatták magukat, pedig én vagyok az idősebb és elméletileg én lennék a felelősség teljesebb. Na mindegy azért Avaval és Jessel számot cseréltünk.

Otthon Nialltől és Hopetól kaptam egy kis fejmosást, hogy mit képzelek én magamról hogy előző nap este dobok nekik egy üzit és másnap meg nem is hallanak rólam semmit. Nem értem mért akadtak ki ennyire. Inkább felmentem a szobámba mert már túl fáradt voltam hogy végig hallgassam a kioktatásukat. Gyorsan letusoltam, pizsibe bújtam és befeküdtem az ágyamba ezután rekord idő alatt elaludtam.

Reggel olyan kedvetlenül ébredtem fel. Szinte az ég világon semmit nem akartam csinálni.  Még az ágyból is lusta voltam felkellni. Eszembe jutott valami. Rá néztem az órámra és pötyögni kezdtem a telefonon.

-Haló?-szólalt bele.
-Szia Niall, hoznál fel egy kis kaját? Nincs kedvem lemenni.-mondtam neki.
-Catnis te most viccelsz velem!?-kérdezte kissé mérgesen.
-Nem, képzeld el. Létszi, hozzál fel valami ennivalót!-kérleltem a szokottnál vékonyabb hangon.
-Ahh, na jól van, mindjárt megyek.-mondta megadóan.


                       Harry szemszöge*

Reggel szörnyű fejfájással ébredtem. Csak arra emlékszem hogy tegnap este elmentem szórakozni. Az estének csak apró töredékei maradtak meg. Emlékszem találkoztam Catnisszel és hogy haza kisért engem, de aztán semmi.

Lementem a konyhába, hogy egyek valamit mert nagyon éhes voltam. Kinyitottam a hűtőt és az első ehető dolgot ami a kezem ügyébe keveredett azt ki is vettem.

Miután megettem az étkemet felmentem a fürdőszobámba rendbe szedni magamat, mivel nem szándékoztam egész nap otthon ücsörögni.

Azt terveztem, hogy elmegyek sétálni, csak oda a környékre, hogy kitudjam szellőztetni a fejem. Egy kis ideig aztán még otthon maradtam és csak később indultam el.

Vagy 1-2 órát sétálgathattam amikor észrevettem, hogy azon a környéken vagyok ahol Niall, Hope és Catnis lakik. Elhatároztam hogy elmegyek hozzájuk. Úgy is meg akartam kérdezni Catnistől, hogy mi történt velem tegnap este mert tényleg nem emlékeztem semmire.

Amikor a ház elé értem egy szőke lány épp becsengetni készült.

-Szia, te ki vagy?-érdeklődtem a lánytól.

                      Catnis szemszöge*

Egész nap az ágyamban feküdtem. Aztán egy idő után elhatároztam hogy le megyek egy kicsit a nnappaliba.Niall és Hope lent voltak.

Megnéztünk egy filmet és sokat szórakoztunk. Később hangokat hallottam a ház környékén és elindultam megnézni hogy honnan származik a hang forrása.

Amikor kiértem Harryt és egy ismerős  arcot véltem felfedezni. A döbbenettől csak a nevét tudtam kiejteni a személynek.

-Tina?-kérdeztem.

7.rèsz-Èletem èrtelme

 Sziasztok, íme a 7.rész.Bocsánat amiért ennyit késtem az új résszel.Véleményem szerint ez lett az eddigi legjobb rész és a leghosszabb.Remélem azért tetszik minden kedves olvasómnak.Jó olvasást!!!!!;))))
xoxo Pankus

A boldogságtól este alig tudtam elaludni csak nagy forgolódás után 1óra felè sikerült elnyomnia az álomnak.Liam járt egy folytában a gondolataimban.Olyan gyorsan történt minden.

Reggel vidáman ébredtem, az se zavart hogy úgy nézek ki mint valami rémisztgető a külsőm alapján.
Gyorsan varázsoltam magamnak valami emberi külsőt és már szaladtam is le a konyhába mert majd kilyukadt a gyomrom az éhségtől.
Nem meglepő módon Niallt és Hopeot már a helyszínen találtam meg, ahol már a képükbe tömtèk a kaját.Leültem az öcsém mellè és én is velük tartottam az ételek elfogyasztásában.
Később csöngettek.Mondtam a többieknek hogy én majd megnézem hogy ki az.
Amikor kinyitottam az ajtót és megláttam ki az, a gyomromban lèvő összes pillangó elkezdett vadul csapkodni.Liam mosolygós arcát pillantottam meg.Ezután közelebb jött hozzám és egy gyengéd csókot lehelt ajkamra.Abban a minutumban úgy èreztem hogy most tényleg, igazán szerelmes vagyok.Az addigi kapcsolataim nem igazán sikerültek valami túl mesébe illőbe.Vagy egy szörnyű szakítással, ahol majdnem kitéptük egymás haját vagy a szemèt pasi megcsalttal lett vége minden kapcsolatomnak.De most úgy èreztem ez más, Liam sokkal.......sokkal jobban megérdemli a szerelmemet mint a többi fickó akivel eddig jártam.

-Szia hercegnő, hogy aludtál?-kérdezte egy aranyos mosoly kiséretében.
-Köszönöm jól és te?-füllentettem és érdeklődtem.
-Én is, arra gondoltam hogy ma elmehetnénk hozzám és az egész napot együtt tölthetnénk.-ajánlotta fel miközben egy kicsit elpirultam.Mivel ez volt az első alkalom hogy úgy igazán kettesben lehettünk. Természetesen bele egyeztem a dologba.Gyorsan berohantam a lakásba, felsiettem az emeletre a Táskámért és elbúcsúztam a két fontos embertől akiket nagyon szeretek, ők mèg mindig a konyhában ügyködtek.

-Ez már hivatalos hogy együtt jártok?-kérdezte Hope.Egy bólintással és egy hatalmas vigyorral válaszoltam majd elindultam a kijárat felè.Közbe hallottam hogy Niall morog, pedig ezzel semmire sem fog menni, bele kellett törődnie, hogy Liammel járok.

Szóval sikeresen kijutottam a házból és rögtön Liamhez lèptem.Kedvesen kinyitotta nekem a kocsija ajtaját, majd a járművet megkerülve beült ő is mellèm.
Egy bő fèl órás út után megérkeztünk a lakásához.Csak egy "hű" tudta elhagyni a számat és szinte nyitott szájjal kézen fogva húzzott be a csodaszép házba.

-Üdvözlöm a világ legszebb barátnőjét szerény hajlékomban!-mondta amin én egy kicsit elpirultam.Úgy döntöttem hogy egy csókkal válaszolok.Szóval közelebb lèptem hozzá és egy gyengéd csókot leheltem ajkaira.

-Ezt miért kaptam?-érdeklődött.
-Azért mert szeretlek.-válaszoltam miközben arcomat ismét elöntötte a pír.
-Én is szeretlek.-ezután már ő csókolt meg egy kicsit bátrabban.

Màr csak, arra eszméltem, hogy már elég későre jár az idő, mivel teljesen besötétedett.Megkértem Liammet, hogy vigyen haza.

Otthon az ajtóban megálltunk, láttam hogy Liam valamit szeretne mondni, így fürkésző tekintettel néztem rá.Szerintem észrevette hogy milyen furcsán nézek rá, ezèrt hozzá kezdett mondanivalójához.

-Catnis figyelj! Arra gondoltam hogy holnap bejelenthetnénk a többieknek is hogy együtt vagyunk, mit szólsz hozzá?-kérdezte kissé félénken, mint ha attól félt volna hogy nemet mondok.
-Ez nagyon jó ötlet, és mire gondoltál?-kiváncsiskodtam hisz, csak a mi kapcsolatunkat akartuk bejelenteni.
-Az lenne az ötletem, hogy holnap délelött összeüthetnénk valami ebèdet mindenkinek és ha tele vagyunk már akkor elmondjuk mindenkinek.-gondolkoztam azon amit mondott és végül megállapítottam hogy ez így tökéletes lenne hogy evés után elmondjuk a mi kis titkunkat, vagyis a Liam, Niall, Hope és az Én titkomat.Szóval bele is egyeztem, de szembejutott valami.

-Liam ugye Elenor és Perrie is jön?-kérdeztem mivel nekem elég furcsa lenne és kínos hogy csak mi Hope-pal vagyunk a fiúkkal mint a barátnőik és közben Louis és Zayn szívük választottjaik meg nincsenek velünk.
-Olyan kedves vagy hogy rájuk is gondolsz pedig mèg nem is ismered őket.-mondta mosolyogva.
-Szóval jöhetnek?-néztem kérdően rá.
-Természetesen.-válaszolt.

Megkönnyebbültem.Megbeszéltük Liammal hogy én szólok Niallnek és Hopenak, ő pedig a többieknek.Ezután leültünk a kertben és kb. fél óráig beszélgettünk, majd egy búcsú csókot adott ajkaimra.

A szerelmes párocskával közöltem a másnapi tervet.Hope nagyon örült, de Niallnek mèg mindig nem sikerült feldolgozni hogy Liammel járok, így elhatároztam hogy beszèlek vele.

-Niall beszelhetnénk?-kérdeztem.Ő csak egy fej bólintással válaszolt és a terasz felè vettük az irányt.
-Figyelj Catnis, sajnálom hogy így viselkedek mostanában de remélem megérted hogy nehezen tudom feldolgozni azt hogy az egyik legjobb barátom és a nővérem együtt jár és kérlek bocsájts meg nekem.-mondta.
-Persze hogy megbocsájtok neked, csak tudod nagyon rosszul esik ez a viselkedésed amit a Liammel való kapcsolatunk iránt mutatsz.-fejeztem ki magam.Ezután szorosan megöleltük egymást.

Másnap reggel nem tudom miért de nagyon furcsa előrzetem volt.Próbáltam elhessegetni ezt az érzést de nem sikerült.Végül is sikerült elkészülnöm, valami nem túl hétköznapi szerelést vettem fel és egy kis halvány sminket varázsoltam magamra, a hajamat meg gyorsan kifésültem és leengedve hagytam.

Gyorsan lesiettem a konyhába hogy ne üres gyomorral induljak el.Niall és Hope csodálkoztam mèg nem voltak lent, gondoltam nem zavarom őket mèg biztos aludnak, így köszönés nélkül elindultam.

Amikor megérkeztem Liam házához ő magát is ott találtam.

-Szia Drágám.-mondta.
-Szia-köszöntem én is és egy rövid csókot nyomtam ajkára, majd megkérdeztem-, mit keresel kint?
-Csak tégedet vártalak, na gyere menjünk be!-mondta majd kézen fogva bevezetett a házba.

Már kész voltunk az ebèddel, már csak a többiekre vártunk.Aztán egy pár percel később csöngetést hallottunk.Liam indult kinyitni az ajtót.Hope és Niall volt az majd egy 10 percel kèsőbb Elenor, Perrie, Louis és Zayn is megérkezett.Már majdnem teljes volt a csapat, már csak Harry hiányzott.

Ameddig vártuk a gödörkèt leültünk a kanapéra beszélgetni.Mivel mèg nem ismertem Elenort és Perriet és ők se ismertek engem bemutatkoztunk egymásnak.Mindkettő nagyon szimpatikus lánynak tűnt mondom ezt amikor vagy negyed órája ismertem őket.Egy csengetést hallottunk, Liam rohant kinyitni az ajtót majd pár másodpercel kèsőbb Harryvel együtt jött vissza.

Miután befejeztük az evést Liam a fülembe súgta hogy "itt az idő" és felállt.

-Figyeljetek kicsit! Szeretnèk valamit bejelenteni nektek.-mondta, majd egy kis hatás szünet után újra elkezdte-én és Catnis együtt vagyunk.-ezután a mondat után megragadta a kezemet, felhúzott magához és megcsókolt.Mindenki tapsolni kezdett, csak egyedül Harry arcán láttam szomorúságot.Ezután Harry felállt és elindult a kijárat felè.Fogalmam se volt hogy mi  baja lehet de késztetést èreztem arra hogy utána menjek.

-Harry várj! Miért rohantál el?-kiáltottam utána.
-Csak eszembe jutott hogy valami fontos dolgot el kell hogy intézzek.-válaszolt a kérdésemre.
-Tudod nagyon rosszul hazudsz.Mond el kérlek!-szinte már könyörgőre fogtam a dolgot mert nem tudtam elképzelni mi az a dolog amiért el kellett szaladnia.
-Catnis inkább hagyjuk, ezt a dolgot lehet hogy sose leszek képes elmondani neked.-mondta, majd elment.

                         Két héttel kèsőbb*

Annyira elbizonytalanodtam, legfőbb képpen az érzéseimben.Azok a gondolatok járták át a fejem hogy Liam szégyel engem mivel sose mutatkoztunk együtt nyilvános helyen, mindig csak az ő lakásába voltunk vagy éppen a mi lakásunkban, sőt a médiával és a rajongókkal sem közölte hogy együtt vagyunk, pedig állítólag szeret.Ezen kívül szinte semmi nem történt.Azóta hogy elrohant nem beszèltünk egymással, legfeljebb köszöntünk egymásnak, de azonkívül tényleg semmi, totál keresztül nézett rajtam amikor találkoztunk.

Egy nap a fiúknak koncertjük volt a városba és azután egy interjú.Aznapra azt terveztem hogy ne unatkozzak, áthívtam Faithet, Dit, Caseyt hozzánk hogy csináljunk valamit együtt és persze Hope-pal.

Istenien telt az idő.Ami után jól kiszórakoztuk magunkat leültünk a kanapèra és bekapcsoltuk a TV-t. Valami  jó műsor után kutakodtunk közben pedig Di és Casey fogdosták a párnákat mert Niall feje vagy valamilyen testrésze érintette azokat, majd megálltunk egy csatornánál mert éppen a fiúk interjúja ment élőben. Próbáltunk figyelni de az iker pár elkezdett sikítozni amikor meglátták a fiúkat.Az interjús fickó kérdezgette őket erről-arról, majd rá tért a csaj témára.Louis elmondta hogy mèg mindig együtt vannak a barátnőjével és ugyan így tett Zayn és Niall is. Harry elmondta hogy ő mèg mindig a szinglik táborát erősíti és aztán jött Liam.

-És veled mi a helyzet Liam?-kérdezte az interjús fickó.
-Én csak azt tudom mondani amit Harry mondott.-teljesen elsápadtam a válaszán.Minden kételkedésem teljesen jogos volt.Teljesen megtiportnak èreztem magam, mintha rugdosnának.Ezután gyorsan felálltam a helyemről és szaladni kezdtem egyenesen Liam lakásához.

Amikor oda értem mèg nem volt ott így vártam.Nem is kellett túl sokat kb.10 percet.

-Szia, mit keresel itt ilyenkor?-kérdezte.
-Azt keresek itt ilyenkor hogy láttam az interjútokat.-jelentettem ki.
-Figyelj Catnis.....-kezdte mondatát.
-Nem, te figyelj ide rám! Már 1-2 hete érzem azt hogy szégyelsz engem, meg nem akarod hogy tudja a barátaidon kívül bárki is hogy együtt vagyunk és nekem ne gyere azzal a dumával hogy csak a te érdekedben tettem, mert az nem lenne igaz, ugyan is a saját érdekedben tetted.Tudod mit? Inkább szakítsunk.-mondtam miközben már a sírás kerülgetett. Ezután elszaladtam, nem tudtam tovább a közelében maradni és már a zokogás is kitört belőlem.

Már vagy 1 órája hogy sétáltam a sötét utcákon amikor láttam egy elég rossz állapotban lèvő embert kijönni egy szórakozó helyről.Egy ideig botorkált majd hirtelen össze esett.Gyorsan oda rohantam hozzá, közben letöröltem könnyeimet és csak akkor vettem észre hogy ki is az.Harry volt. Elkezdtem pofozgatni hogy térjen magához és úgy tűnt sikerült felkeltenem.

-Catnis?-kérdezte mèly rekedtes hangján.
-Igen, na gyere most haza viszlek.-mondtam és segítettem neki felállni.

Kerestünk egy taxit.Miután a házához értünk oda sétáltunk az ajtóhoz. A kulcsot próbálta  beleerőszakolni a lyukba. Nem bírtam továbbnézni a szenvedését így segítettem neki.Felkisértem az emeletre, a szobájába. Amíg ő elkészült a fürdőben, körülnéztem a szobájában.Egy pár percel kèsőbb Harry visszajött a szobába és befeküdt hatalmas ágyába.

-Na én most már megyek, szia.-köszöntem el.
-Catnis nem maradnál itt ma este?-ragadta meg a kezem.
-Rendben.-válaszoltam.

Kèrtem Harrytől egy pólót hogy valamiben aludjak és elmentem letusolni.
Miután kèsz lettem írtam Niallnek egy gyors üzit hogy mi van velem és hogy ne aggódjon miattam mert biztos elmondta Hope neki az eseményeket.Ezután befeküdtem Harry mellè és megszólalt.

-Catnis el kell mondanom valamit.-felültünk mindketten és ő egyenesen a szemembe nézett zöld íriszével.
-És mit?-érdeklődtem.
-Már nem bírom tovább magamba folytani az érzéseimet.Amikor megláttalak itt Londonban miután eltüntèlémegvilágosult bennem hogy mit érzek irántad. És tudod mit èreztem akkor amikor megtudtam hogy Liammel jársz?-már épp válaszolni akartam de folytatta-Azt hogy soha nem mondhatom ki neked azt a szót hogy szeretlek és sose leszel az enyém.

Ezután a mondata után közelebb jött hozzám és én automatikusan hátra hőköltem. Két karja közt voltam amivel magát támasztotta.A gyönyörű szemével engem fürkészett hogy vajon csinálok-e valamit és ezután megszólalt.

-Te vagy életem értelme.-mondta és.................